|
A megye állapota, a kurucz-labancz harczok s katonai portyázások folytán.
Vizsgálat ez ügyben. A megyebeli községek nyilatkozatai. 1677-ben.
A sok panasz, gyanusitás s fenyegetésnek végre azon eredménye lett, hogy
okt. hó 31-én Kassán tartott tanácskozásban, küldöttség bizatott meg, hogy a
megyékben, s igy Hevesmegyében is részletes vizsgálat tartassék az állapotokról:
milyen a termény, állat szükséglet, mily pusztitás érte a megyét? hogy ebből
fizető képessége is konstatálható legyen.
Ezen küldöttség tervezete a nov. 18-án tartott ülésben vétetett tudomásul, mely
alkalommal feljegyeztetett az is, hogy Juhász György ónodi vicekapitány, Kovács
György és Borbély Balázs szendrői hadnagyok (mind királyiak) csak legujabban is
végig portyáztak a megyét pusztitó zaklatásokkal, s a megyei repartitio utolsó
részletét formaszerű rablással elhurczolták.
Ez ügy, és az 1676-iki őszén dult kurucz-labancz háboru szönyü vérengzései és
pusztitásai, ugy látszik, még a katonai parancsnokságnál is feltünést keltettek
már, és ennek következménye volt az, hogy Strassoldó, felsőbb rendeletre katonai
vizsgálatot rendelt, melynek tagja,,magyar részről a hadbiró, a német katonaság
részéről a fő auditor" küldetett ki.
Ezen vizsgálat folyamán 1677. jan. 2-án s folytatólagosan felvett tanuvallomási
jegyzőkönyv a következőket tartalmazza azon idők hallatlan eseményeiről. A
jegyzőkönyv elején elsorolt érdekes kérdőpontok ezek:
1-ör. Mióta ezen felháborodott kuruczos idő támadott micsoda inséget s
nyomoruságot szenvedtek a kuruczok, s azok képében járó latoroktól?
Folyamodtak-e mind a törökhöz, mind ő felsége német és magyar generálisaihoz s
tisztjeihez segélyért, mindazáltal senkitől nem lévén elégséges segitsége, most
is micsoda nyomoruság alatt nyög; s miért nem segit rajtok a török?
2-or. Tud-e valakit a megyében, ki a kuruczczal egyetért? 3-or. Vallott-e s
micsoda kárt ő felsége német generálisaitól, ugymint Strassaldó ő nagyságától,
vagy más tisztjeitől, és vitézeitől?
4-er. Mi bántódása vagy kára esett ő felsége magyar rendi vitézitől, nevezetesen
az ónodi kapitányoktól, Juhász György, Kovács György és Borbély Balázs szendrei
hadnagyoktól s társaitól, vagy másoktól?
5-ör. A város vagy falu bárkitől micsoda nyomoruságot szenvedett; az évek
terméketlensége s a marha dög miatt milyen az inség? Vallomásra mintegy 64
község jelentkezett. Ezek voltak: Gyöngyös, Körü, Méra, Bakta, Detk, Alattyan,
Tar, Mezőtárkány, Oroszi, Tótfalu, Fegyvernek, Körü, Vámos-Györk, Szent-Miklós,
Bessenyő, Erk, Eger-Szalók, Gyöngyös-Halász, Szent-Erzsébet, Lelesz,
Alatka, Bod,
Sadány, Vécs, Kőtelek, Szaránk, Ludas, Bekölcze, Poroszló, Solymos, Ugra,
Hasznos, Kis-Heves, Derecske, Pásztó, Szurdok-püspöki, Domoszló, Füged, Tenk,
Erdőtelek, Tisza-püspöki, Visznek, Karácsond, Ludas, Boczonád, Nagyut, Kál,
Kápolna, Pél, Adács, Örs, Báton, Visonta, Nagy-Bátor, Recsk, Verpeléth,
Heves-Iván, Süly, Átány, Pázmád, Bocs, Kis-Buda, Nagy-Pél.
|
