Új lap - 1
 
X. század
 
XI. század
 
XIV. század
 
XV. század
 
XVI. század
 
XVII. század
 
XVIII. század
 
XIX. század
 
XX. század
 
XXI. század
 
Térképek
.

Időjárás

 
Hirdetések
A színeket a kódban itt találod
 
 
SZEDERKÉNYI NÁNDOR
 

 

A Tarródy (németszecsődi) család egyébként Vas megyéből származott, 1456­ban nyertek új adományt Tarródfalvára. Heves megyébe a már említett István a XVIII. század elején származhatott át: az ő fia volt a már szintén említett József, aki 1767-ben Heves vármegye másod, 1770-1774-ig első alispánja volt. Ő adta 1788. január elsejétől kezdődően 14 évre bérbe Ludast, Alatka pusztát, továbbá karácsondi és tarnabodi birtokrészeit Bujanovits Károly bécsi ágensnek (ágens=titkos politikai ügynök) évi 4000 forint bérösszegért. A bérlő Alatka pusztán több ezreket érő építkezéseket tett, hogy azokkal az eladósodott Tarródy­birtokot terhelje és a bérleti időszak letelte után a visszavételt nehezítse. Bujanovits a Tarródyak hitelezőit felbiztatta, hogy tőkéiket kérjék tőlük vissza, s ezáltal a Tarródyak a birtok végleges eladására kényszerüljenek. Tisztjének meghagyta, bármikor kérnek kölcsönt a Tarródyak, adjon nekik minél többet. Azt hangoztatta: „Szegény Tarródy, ha a sok hitelezői feltámadnak, éppen rosszul lesz dolga, szerteszéjjel szedik a jószágát." Tarródy József menjen fel lakni fiához, Istvánhoz Pestre, akkor ő, Bujanovits az asszonyával lejönne lakni Detkre (a Tarródy­kastélyba), kiárendálná Tarródy többi jószágát is. A bérlő tehát rövidesen tulajdonosként kezdett rendelkezni a bérleményben: az alatkai pusztatemplom helyén magtárt épített, a ludasi jobbágytelek külső tartozékait elcserélgette, a ludasi és karácsondi erdőket pusztította. Ezért Tarródy fia, István (aki egyébként II. József alatt törvényszéki ülnök, 1792-1799-ig másod-alispán, 1810-ben magyar királyi helytartósági tanácsos, császári és királyi kamarás, aranysarkantyús vitéz volt) 1790 július 1-én, jóval a bérleti időszak lejárta előtt, önkényesen visszafoglalta a birtokot apja részére, amiért Bujanovits szerződésszegés címén pert indított ellenük. Ám a bíróság előtt törvényesnek látszó jogalapot szolgáltatott a lépésre az erdők védelméről 1791-ben alkotott 51. törvénycikk: Bujanovits olyan nagyfokú erdőpusztítást vitt végbe, hogy a kár összege 11000. forint körül járt.

Forrás: http://www.ludas.hu/pages/tortenet.htm

 

<< VISSZA

 
 
 
 
 
Copyright Š 2008 Alatka.hu e-mail: kurczl{kukac}gmail.com