Új lap - 1
 
X. század
 
XI. század
 
XIV. század
 
XV. század
 
XVI. század
 
XVII. század
 
XVIII. század
 
XIX. század
 
XX. század
 
XXI. század
 
Térképek
.

Időjárás

 
Hirdetések
A színeket a kódban itt találod
 
 
SZEDERKÉNYI NÁNDOR
 

 

Gy. Gömöri Ilona
Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

A ma meglévő 13 kereszt közül mindössze öt található a település belterületén: a templomok előtt, a városból kivezető út mentén, és a város szélén magánházak kertjében. A külterületen állók elhelyezkedése több érdekességet tartogat. Megfigyelhető, hogy egy (a Németh-kereszt) kivételével mind Heves északi, északnyugati részén, Jászszentandrás, Boconád, Alatka irányában helyezkednek el. E terület nagy részét megközelítően a XVIII. század végéig erdő borította. Az erdőirtások után a földet fokozatosan művelésre fogták, amely kiválónak bizonyult szőlő- és dinnyetermesztésre. A XIX. század utolsó évtizedére különösen megnőtt a hevesi homoki szőlők jelentősége, mert a filoxéravész tönkretette a mátraalji és az egri borvidéket. Heves határában 1870-ben 450 holdon, 1900 körül 1400 kat. holdon, 1936-ban 2238 kat. holdon termeltek szőlőt.14 Egyre több tanyát építettek, a dűlőutak mentén összefüggő házsorok alakultak ki, a vidék benépesült. Elősegítette ezt az is, hogy az uradalmak (legnagyobb a Coburg hercegeké, az ún. Hercegtag) Hevesnek ezen a homokos részén nagyszámú helyben lakó munkaerőt, cselédséget foglalkoztattak. A benépesülés leginkább az 1920-45 közötti időszakban teljesedett ki, de tovább növekedett az itt élők aránya a mezőgazdaság átszervezése után is. 1920-ban a lakosság 5,9%-a élt külterületen, 1980-ban ez az arány 6,3%. Ekkor Bernáthegyen 222, Rózsahegyen 63, a Kapitányhegyen 20, az Ötödrészi szőlőben 50 fő volt a nyilvántartott lakosok száma.

…..

10. Kapitányhegyi kereszt

Az 1938-as katonai térkép jelzi a helyét, de az adatközlők nem emlékeznek rá. A jelzett helyen ma kavicsbánya, illetve bányató van.

…..

11. Bánomkerti kereszt

Az 1938-as katonai térkép jelzi helyét, de ma semmi sem található belőle. Egyes adatközlők szerint nem kereszt, hanem harangláb állt ott.

…..

13. Bernáthegyi kereszt

A Bernáthegy középső dűlőjében, a dombos-lankás terület magasabb részén található egy bukszusbokorban, ami teljesen eltakarja. Állíttatójáról annyit tudunk, hogy a Boconádon lakó „Lekvár" Szabóék családja építtette. Anyaga riolittufa. Egylép- 3 kép A Vezekényi úti kereszt. 2000. esős talapzaton áll az egyszerű megformálású törzs, melyen vésett keretelés-díszítmény látszik. A felirat olvashatatlan, csak a nyoma látható, a betűk teljesen elkoptak. Egyedül az 1841 évszám kivehető. A kereszt szárai letörtek, a kőből faragott Krisztus több darabban a földön fekszik. 1990-9l-ben omlott le, amikor mezőgazdasági munka közben traktorral nekimentek.

…..

14. Bánomi kereszt

A Kapitányhegy és a Bernáthegy közötti Bánomkert belső szélén, útkereszteződés mellett áll. A mellette vezető dűlőút fontos határjelző is volt, itt kezdődött a Coburg hercegi birtok, a Kishercegtagi erdő. A Bánomkert hagyományosan szőlőtermesztő terület. A XIX. században a közbirtokosság tulajdona, a XX. században a kisbirtokos szőlősgazdáké. A keresztet 1841-ben „LISZY JÁNOS TISZTTARTÓSÁGA" állíttatta, amely funkció vélhetően akkor a közös szőlőbirtok ügyeit igazgatta, teendőit látta el.

A keresztnek alapítványi okirata nem maradt fenn. Anyaga riolittufa, amely erősen porlad. Napjainkban csak a pillér-törzs és a kereszt alsó része áll, szárai a földön fekszenek. Talapzata egylépcsős, a pilléren vésett keretelés-díszítmény látszik. Halványkék festés, meszelés nyomai láthatók rajta. Felirata csak itt-ott olvasható:

 

KEGY …………… A

TISZTELED …………… D

AZT KIT ELŐDÖD ……………. EZ.

ÉS NE A KÉPET IMÁDD

LISZY JÁNOS

TISZTARTÓSÁGA

1841

A corpus mára eltűnt, a visszaemlékezések szerint „pléh Krisztus" volt.

…..

27. Szent Fülöp-szobor és harangláb

Hevestől 6 km-re, a Kishercegtagban létesült. A földterület hitbizományi birtok volt, az 1830-as évektől a Coburg-hercegeké. A Szent Fülöp szobrot és fölötte a haranglábat egy kis haranggal Fülöp Józsiás, Szász Coburg és Gothai herceg állíttatta 1941-ben. Ünnepélyes megáldása 1941. június 22-én tábori mise keretében történt. Fenntartási alapként 50 pengőt hagyott a herceg erre a célra, melyet tisztje, Reiter Ervin fizetett be az alapítványi pénztárba. Az állíttató vélhetően a névazonosság miatt választotta Szent Fülöpöt védőszentjének.

A szobor és a harangláb közelében több épület is állt: iskola, imaterem, cselédlakások, gazdasági épületek. Ezeket főként az 1920-as évektől kezdve létesítették az uradalom munkásainak ellátására. A kis központot Hercegi Belső-tanyaként is emlegették. Mára a házakból semmi nem maradt, csupán a szoborfülke és a harangláb látható szobor nélkül, harang nélkül. Funkciója megszűnt, így pusztulásra van ítélve. A három jegenyefa között megőrződött építmény hatszögletű léckerítéssel volt körülvéve. Anyaga nem egységes: riolittufa, keményebb fehér kőzet, az összeillesztéseknél beton. A fülke boltíves, belül tágas. Benne volt Szent Fülöp szobra, egyesek szerint képe üveges ajtó alatt. Az ajtókeret nyoma ma is látszik. Mellette kétoldalt vas virágtartó-maradványok vannak beékelve.

A szoborfülke két oldalán egy-egy betonozással megerősített oszlop tartja a harangláb tetőzetét. Ebben még jól látszik a harang „ringója", és a harangot tartó kovácsoltvas munka. A harang az 1960-s években az imaterem berendezésével együtt Alatkára került a Horti családhoz.70 A harangláb teteje hódfarkú régi cseréppel fedett. A kishercegtagi haranglábnak és épületeknek sajátos szakrális szerepük volt a külterületi lakosság életében.

70 Adataim szerint először az alatkai imaterembe, mára a rózsahegyi imaterembe kerültek

…..

30. Mária-szobor fülkében

Heves külterületi lakott helyén, a Bernáthegy 63. sz. ház előkertjében áll fülkében. Az építményt a Gór család állíttatta házuk elé 1933-ban. Okáról ma csak annyit tudunk, hogy a család vallásos, „elkötelezett" volt, „az egyik Gór fiú barát lett".

A fülke alapja beton, lépcsős. A falazat téglából készült, tetejét betonlap zárja le. E tető közepén kereszt, elől kétoldalt virágtartók szintén betonból. Felirata a fülke alsó részén műkő táblán olvasható:

Máriát Dicsérni Hivek jöjjetek Mert Ó fogja fiát kérni értetek

SZUZANYA IRÁNTI TISZTELETBŐL

ÁLLÍTTATTÁK

A KÖRNYÉKBELI JÓ HIVEK

1933

TERVEZTE

GÓR PÁL

Az építmény elején, a tábla fölött helyezték el a valódi fülkét. Belül vakolt, meszelt. A nyílást deszkából felül félkörívesre fürészelt ajtótokkal, arra kétszárnyú deszkaajtót szerelve tették zárhatóvá. Ezt fehérre festették. Belül áll a Szűzanya, bal karján a gyermek Jézussal. Mindkettőjük fején külön odaillesztve sötét színű korona van. Mária talpig érő fátyla feltűzve, redőkben áll, mely kívül kékre, belül sárgára festett. Ruhája fehér, nyak- és kézszegélye aranyszínű festékkel csíkozott. A gyermek Jézus ruhája fehér, bal kezében földgömböt tart. Hasonló ábrázolás-típusok - melyeknek előképeit a svata horai és lőcsei kegyszobrok adták - a búcsújárások során terjedtek el. Mária lábánál kétoldalt kisméretű, térdeplő imádkozó angyalok gipszszobrait helyezték el. Középen egy feszület van a szoborhoz támasztva. A rajta lévő Krisztus bal karja letörött.

…..

31. Szent Antal-szobor fülkében

A Bernáthegy 7. sz. lakóház előkertjében található. Bakos Lajos állíttatta 1960-ban. (A „kommunisták gúnyolták is érte".) Ajelenlegi, néhány éve épült ház építési engedélyét úgy adták ki, hogy a szobor megmaradjon.

A szoborfülke anyaga tégla, bevakolva és meszelve. Tetejét bádoglemez-tető védi. A fülkenyílás elején kétsoros, felül félköríves üvegablak, illetve ajtó volt.

A szobor gipszből készült az általánosan elterjedt Szent Antal-ábrázolás szerint: jobbján a gyermek Jézus, kezében könyv, bal kezében liliom. Lábánál két kisebb, törött Szent Antalszobor és egy térdeplő, feszületet tartó angyalka van. Felirata nincs. Felújítását tervezik.

…..

 Heves túlnyomórészt katolikus lakossága igényelte a legnagyobb közösségi színtereken kívül szűkebb közösségi és családi vallási objektumok létrehozását. Az utóbbi két évszázadban 24 út menti keresztet és 10 szabadtéri kegy szobrot állítottak. A falifülkés házak közül jelenleg 10 figyelhető meg.

Ezek az építmények a szakrális településszerkezet fontos csomópontjai. Szorosan kötődnek a táj ökológiai adottságaihoz és gazdálkodási formáihoz.

A külterületi keresztek és szobrok a település északi határában, szőlő- és gyümölcstermesztő homokos részen találhatók. A Kishercegtagban a Coburg-hercegi uradalom, az Anna-telepen, Rigó-halmon és a Bánomban szőlősgazda-közösség, az Ötödrészen, a Bernáthegyen pedig tanyaközösség vagy kisbirtokos gazdák emeltettek keresztet, haranglábat vagy kegy szobrot. Az Ötödrészen és a Bernáthegyen a szinte egymást érő tanyák, összefüggő házsorok lakosai a Hevestől való távolság miatt is rákényszerültek arra, hogy megteremtsék maguknak a vallásgyakorlás kisközösségi színereit. Itt a kereszt és harangláb átvette a templom szerepét is.

 

<< VISSZA

 
 
 
 
 
Copyright © 2008 Alatka.hu e-mail: kurczl{kukac}gmail.com