Majzik (Tarcsai). Törzsökös hevesi birtokos, nemesi
család. Őse állítólag Dobó segédtisztje Fügedi lett volna, ki arról volt
nevezetes, hogy minden dolgát szerette halasztgatni, mindenkit a "majd" szóval
bíztatott. Ezért mondták róla, hogy mindig majd-ozik, majd-zik. A nem épen
valószínűtlen szájhagyományt azonban, hogy a család így jutott volna mostani
nevéhez, okleveles adattal bizonyítani nem lehet. A czímeres nemeslevelet III.
Ferdinándtól 1639 aug. 18-án Majzik András, neje Krisztina, fiai György és
Mihály, György neje Ilona s gyermekeik Miklós és Erzsébet nyerték s Heves
vármegye 1640-ben hirdette. György fia Simon fia II. Mihály 1782-ben
Árokszállásra költözött, ennek unokái közül IV. Mihály és III. István Kuczorán
tűntek fel. A családnak előnevet adó Tacsa pusztát már a fenti György zsadányi
lakos zálogban bírta. A puszta egyik fele Dorogffy Istváné, a másik a Széky
családé volt előzőleg, de Széky Péter és neje a maguk részét 1656-ban zálogba
adták M. Györgynek, kinek Miklóstól való II. András zsadányi és Jánostól való
Ignácz gyöngyösi lakos unokái 1735-ben királyi adományt is nyertek reá. 1747-ben
II. András fia I. István csányi, és Ignácz fiai III. András és I. József
gyöngyösi lakosok új adományt kaptak a nevezett puszta fele részére. Minthogy
Józsefnek csak egy fia maradt, III. János ( 1812), ez pedig a papi pályára
lépett s mint egri tb. kanonok, kúnszentmártoni esperes halt meg, az ő része is
testvérére, illetőleg ennek fiára, II. György tarnamérai lakosra szállott át.
Ennek egyetlen fia I. Imre táblabíró, főadószedő, insurgens kapitány, kitől
származtak I. Viktor (1825-85) hevesi alispán és országgy. képviselő. Ennek fia
II. Viktor a vármegye jelenlegi alispánja, tarcsai, tarnamérai és hevesi
földbirtokos. I. Istvánnak fiaitól I. Sándor nagyfügedi és IV. János csányi
lakostól való utódai Nagyfügeden. Csányon ágozódtak el, egy ág Orbán és fiai
személyében 1830-ban Nagy-Csalomiára származott el. I. Sándor utódai közül: Leo
(sz. 1816) Egerben lakott; II. Miklós (sz. 1848) csendbiztos, majd útbiztos
volt, ennek fia IV. Miklós kataszteri főmérnök. IX. János kir. számvizsgáló,
tarcsai alsószentgyörgyi lakos. Az adományos tarcsai birtokon kívül zálogos
birtoka volt még a családnak Kompolton, Alatkán, Sülyön, Tarnazsadányban,
Domaházán, Nagyúton, Zaránkon, Nagyfügeden, sőt újabb időben Mikófalván,
Tarnaleleszen, Disznósdon, Arlón, Csányon. Számos tagja viselt esküdti,
szolgabírói, táblabírói tisztséget, számosan szerepelnek az 1724. és 1754-55.
évi nemesi összeírásokban.
|