Új lap - 1
 
X. század
 
XI. század
 
XIV. század
 
XV. század
 
XVI. század
 
XVII. század
 
XVIII. század
 
XIX. század
 
XX. század
 
XXI. század
 
Térképek
.

Időjárás

 
Hirdetések
A színeket a kódban itt találod
 
 
SZEDERKÉNYI NÁNDOR

 

Révész László:
Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen

 

Az összesen 25 darabos, különböző típusú veretekből álló készletet, összevetve az ásatások során feltárt sírok anyagával, többé-kevésbé teljesnek tarthatjuk, még ha néhány díszítmény esetleges elkallódását nem zárhatjuk is ki teljes bizonyossággal (3-4. kép). Az ékítmények száma, valamint eltérő méreteik alapján feltételezhető, hogy a kantárt, szügyelőt és a farmatringot egyaránt feldíszítették. Mindezek rekonstrukciójára azonban aligha vállalkozhatunk. A hajdani mesterek ugyanis a különböző formájú és méretű véreteket olyan változatos módon helyezték el az egyes lószerszámok szíjazatán, hogy az egész Kárpát-medencében nincs két pontosan megegyező lószerszámkészlet (MESTERHÁZY 1980,101-103).16 Az eddigi rekonstrukciós kísérletek alapján a kisszíjvéget és a kisméretű, kerek véreteket a kantárra, a nagyobb rozettákat, szíjvégeket és az övveret alakú díszeket a szügyelőre és a farmatringra helyezhetnénk (FETTICH 1937, LXXXVII. t. 1; LÁSZLÓ 1943, 11-17, 30-31. 12. kép, 21-22. kép; DIENES 1956a; DIENES 1961, 154-157).

A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű. Azon sírok esetében, ahol csak kisméretű, ún. kantárveretek kerültek elő, még gondolhatnánk arra, hogy csak a kantárt szerelték fel fémdíszekkel (Csorna-Sülyhegy, Heves-Kapitányhegy, Karos-Eperjesszög II. temető 13, 53, 56. sír, Koroncó-Rácdomb, Mezőmegyer, Sikló). E lehetőség iránt azonban erős kétségeket ébreszt, hogy az említett sírok közül a karosi 13. sírban nem is volt zabla, csak kengyelpár — tehát csak a nyerget és a hozzá kapcsolódó szíjakat temették el —, az 56. sírban pedig a zabla a ló szájában helyezkedett el, vagyis felkantározva hantolták a gazdája mellé, a lókoponyán viszont csak kis átfúrt ezüstlemezkéket találtunk, a csupa kisméretű rozetta ellenben a ló lábszárcsontjai között, a kengyelek közelében feküdt (RÉVÉSZ 1996,56-57). A legegyértelműbb bizonyítékot azonban a gyomoréi lelet jelenti (BÖRZSÖNYI 1912; SZŐKE 1954, xxv-xxvi. t.). Itt a bőrszíjak egy része is megmaradt, s még előkerülése után fél évszázaddal is úgy lehetett fényképezni azokat, hogy az egyik összefüggő szíjdarabon egymás mellett helyezkedett el egy kis és egy nagy rozetta, tehát egy „pofaszíjveret" és egy „szügyelőveret". A békéscsabai leletek esetében, mivel azok síron belüli elhelyezkedéséről semmiféle ismeretünk nincs, az egyes veretek hajdani pontos szerepét sem tudjuk megállapítani, s ily módon rekonstrukcióval sem kísérletezhetünk.

 

 

 

<< VISSZA

 
 
 
 
 
Copyright Š 2008 Alatka.hu e-mail: kurczl{kukac}gmail.com