(Gosztonyi
és krencs, illetve kövesszarvi és gosztonyii.)
Vasmegyei
régi család. Első ismert őse Miklós,
kinek fiait, Miklóst és Mihályt,
István ifj. király 1269-ben, az eretnek bulgárok ellen kitüntetvén magukat,
nemességre emeli atyjukkal s ennek testvéreivel, Mátéval
és Fülöppel, miután már előbb is
várjobbágyok voltak és csak rágalom következtében jutottak a várőrök sorába,
s Kövesszarvat adja nekik. Birtokai voltak a családnak: Goston,
Szent-Mihály, Rátót, Medves, Tiszta-Mark, Czekeföld, Bükk, Doroszló, Csákány
Vasmegyében, ezek ősi birtokok voltak. 1701-ben felsoroltatnak: Maracs,
Tótfalu, Hym-falva, Sall, Bucsu, Barkócz, Boldogfalva (Zalában), Mindszent,
Hosszutóti, Egyházasbükk (Sopronban). Czimerlevelet I. Mátyás adott Budán
1467. ápr. 24-én Kövesszarvi, máskép Goszthoni
Tamás mester pécsi kanonoknak, testvéreinek Miklósnak és Gáspárnak
s atyjafiának Orbának. 1559-ben I.
Ferdinánd Boldizsárnak
adományozza a hűtlenségi perbe jutott Bornemissza
Anna részét, mely a hevesmegyei Atány, Ványa, Gyenda, Pély, Kőtelek és
Fegyvernek községekben feküdt. A család a XIV. században két ágra szakadt,
az egyik a nyitramegyei Krencs után <krencsi és gosztonyi Gosztonyi>-nak
írja magát, jelenleg ág. ev. és Pestmegyében birtokos (Vácz-Hartyán,
Kis-Némedi, Keér), a másik a <kövesszarvi és gosztonyi>
előnevet használja s ŤGosztonyť-nak
írja magát, jelenleg róm. kath. Ezen vonal Gosztony István jászkun kapitánynyal
Hevesmegyébe szakadt 1700-ban, Kada Pál alispán leányát Annát vévén nőül
István, fia Pál pedig Tarródy Annát vévén nőül, az összes Tarródy-javakat
(Detk, Ludas, Karácsond, Vizslás, Domoszló, Markaz, Felső-Nána) megszerezte.
Jelenleg is Heves és Jász-Nagykún-Szolnok megyében birtokos (Boczonád, Erk,
Alatka,
Tarnócza, Kerekudvar, Atkár). A somogymegyei Goszthonyiak is ezen családhoz
tartoznak.
Czímere: kék pajzsban arany koronából kiemelkedő vörösruhás férfikar ezüst
kürtöt tart. Sisakdísz : ugyanaz. Foszlányok : kék-vörös.
A jelenleg élő nemzedék őse: MIKLÓS, kinek fiai közül MIKLÓS (1431.) és
BENEDEK (1450.) utódaival a család két főágra szakadt. MIKLÓS utóda MIKLÓS
(1551.) a krencsi ág alapítója, míg BENEDEK fia ISTVÁN (1475.) a kövesszarvi
főág őse. ISTVÁN ágából ISTVÁN (1699.) jászkun kapitány és hely tart.
tanácsos a hevesi ágazatot alapította.
.
II.
Kövesszarvi főág
(Hevesvármegyei ágazat.)
Ezen ágat
alapító ISTVÁN fiai közül PÁL és ANTAL utódai élnek.
I.
PÁL vonala:
Pál
(szül. 1740. ápr. 3., 1822. Gyöngyös), kir. tanácsos. Neje: szecsődi
Tarródy Anna.
Gyermekeik:
I. Pál (szül. 1781., 1866. febr. 3. Gyöngyös) kir. tanácsos, septemvir,
Szt.-István-rend vitéze. Neje : assa- és ablánczkürthi Ghyczy Anna,
Gyermekeik:
1. Mária (szül. 1819. márcz. 14. Budapest,
1868. okt. 6. Bécs). Férje:
nagy és kisjeszeni Jeszenszky Sándor .
2. Anna (szül. 1821. jul. 8, Gyöngyös). Férje: bodorfalvi Baranyay Gáspár
-
Lakás: Bagota (Komárom várm.).
3. Ágoston (szül. 1823., 1848. szept. 6. Gyöngyös).
II. ALAJOS (szül. 1783. márcz
22. Gyöngyös,
1848. május 5. Gyöngyös).
Neje: nemes Koppauer Amália (szül. 1805. jan. 28, Temesvár,
1876. mácz.
23. Budapest).
Gyermekeik:
1. Kálmán (szül. 1836. nov. 23. Diós-Győr), a Gosztony István (t
1817.) esztergomi kanonok és cz. püspök által alapított seniorátus
haszonélvezője. 1. neje: Hollner Leonie (szül. 1840. aug. 29. P.-Tenk,
1875, decz. 27. Budapest). 2. neje: esztelneki Bíró Kornélia (szül.
1859. szept. 29. Paulis, Arad várm.). Esküvő: 1879. jun. 16. Lakás: Boczonád
(Heves várm.). Birtokai: Boczonád,
Alatka és Erk. (Heves várm.).
Gyermekei 1. nejétől:
a)
Elemér
(szül. 1866. szept. 26. Boczonád), tart. huszárfőhadnagy.
b)
István
(szül. 1875. decz. 15. Budapest), pénzügyi fogalmazó, tart.,
huszárfőhadnagy. Lakás : Budapest.
2. nejétől:
c)
Andor
(szül. 1883. márcz. 29. Boczonád).
d)
Kálmán
(szül. 1891. máj. 14. Boczonád).
e)
Sándor
(szül. 1895. nov. 6. Boczonád).
