|
A
ma meglévő 13 kereszt közül mindössze öt található a település belterületén: a
templomok előtt, a városból kivezető út mentén, és a város szélén magánházak
kertjében. A külterületen állók elhelyezkedése több érdekességet tartogat.
Megfigyelhető, hogy egy (a Németh-kereszt) kivételével mind Heves északi,
északnyugati részén, Jászszentandrás, Boconád, Alatka irányában helyezkednek el.
E terület nagy részét megközelítően a XVIII. század végéig erdő borította.
Az erdőirtások után a földet fokozatosan művelésre fogták, amely
kiválónak bizonyult szőlő- és dinnyetermesztésre. A XIX. század utolsó
évtizedére különösen megnőtt a hevesi homoki szőlők jelentősége, mert a
filoxéravész tönkretette a mátraalji és az egri borvidéket. Heves határában
1870-ben 450 holdon, 1900 körül 1400 kat. holdon, 1936-ban 2238 kat. holdon
termeltek szőlőt.14
Egyre több tanyát építettek, a dűlőutak mentén összefüggő házsorok
alakultak ki, a vidék benépesült. Elősegítette ezt az is, hogy az uradalmak
(legnagyobb a Coburg hercegeké, az ún. Hercegtag) Hevesnek ezen a homokos részén
nagyszámú helyben lakó munkaerőt, cselédséget foglalkoztattak. A benépesülés
leginkább az 1920-45 közötti időszakban teljesedett ki, de tovább növekedett az
itt élők aránya a mezőgazdaság átszervezése után is. 1920-ban a lakosság 5,9%-a
élt külterületen, 1980-ban ez az arány 6,3%. Ekkor Bernáthegyen 222, Rózsahegyen
63, a Kapitányhegyen 20, az Ötödrészi szőlőben 50 fő volt a nyilvántartott
lakosok száma.
..
10. Kapitányhegyi kereszt
Az 1938-as katonai térkép jelzi a helyét, de az adatközlők nem emlékeznek rá. A
jelzett helyen ma kavicsbánya, illetve bányató van.
..
11. Bánomkerti kereszt
Az 1938-as katonai térkép jelzi
helyét, de ma semmi sem található belőle. Egyes adatközlők szerint nem kereszt,
hanem harangláb állt ott.
..
13. Bernáthegyi kereszt
A Bernáthegy középső dűlőjében, a dombos-lankás terület magasabb részén
található egy bukszusbokorban, ami teljesen eltakarja. Állíttatójáról annyit
tudunk, hogy a Boconádon lakó Lekvár" Szabóék családja építtette. Anyaga
riolittufa. Egylép- 3 kép A Vezekényi úti kereszt. 2000. esős talapzaton áll az
egyszerű megformálású törzs, melyen vésett keretelés-díszítmény látszik. A
felirat olvashatatlan, csak a nyoma látható, a betűk teljesen elkoptak. Egyedül
az 1841 évszám kivehető. A kereszt szárai letörtek, a kőből faragott Krisztus
több darabban a földön fekszik. 1990-9l-ben omlott le, amikor mezőgazdasági
munka közben traktorral nekimentek.
..
14. Bánomi kereszt
A Kapitányhegy és a Bernáthegy közötti Bánomkert belső szélén, útkereszteződés
mellett áll. A mellette vezető dűlőút fontos határjelző is volt, itt kezdődött a
Coburg hercegi birtok, a Kishercegtagi erdő. A Bánomkert hagyományosan
szőlőtermesztő terület. A XIX. században a közbirtokosság tulajdona, a XX.
században a kisbirtokos szőlősgazdáké. A keresztet 1841-ben LISZY JÁNOS
TISZTTARTÓSÁGA" állíttatta, amely funkció vélhetően akkor a közös
szőlőbirtok ügyeit igazgatta, teendőit látta el.
A keresztnek alapítványi okirata
nem maradt fenn. Anyaga riolittufa, amely erősen porlad. Napjainkban csak a
pillér-törzs és a kereszt alsó része áll, szárai a földön fekszenek. Talapzata
egylépcsős, a pilléren vésett keretelés-díszítmény látszik. Halványkék festés,
meszelés nyomai láthatók rajta. Felirata csak itt-ott olvasható:
KEGY
A
TISZTELED
D
AZT KIT ELŐDÖD
. EZ.
ÉS NE A KÉPET IMÁDD
LISZY JÁNOS
TISZTARTÓSÁGA
1841
A corpus mára eltűnt, a
visszaemlékezések szerint pléh Krisztus" volt.
..
27.
Szent Fülöp-szobor és harangláb
Hevestől 6 km-re, a Kishercegtagban létesült. A
földterület hitbizományi birtok volt, az 1830-as évektől a Coburg-hercegeké. A
Szent Fülöp szobrot és fölötte a haranglábat egy kis haranggal Fülöp Józsiás,
Szász Coburg és Gothai herceg állíttatta 1941-ben. Ünnepélyes megáldása 1941.
június 22-én tábori mise keretében történt. Fenntartási alapként 50 pengőt
hagyott a herceg erre a célra, melyet tisztje, Reiter Ervin fizetett be az
alapítványi pénztárba.
Az állíttató vélhetően a névazonosság miatt választotta Szent Fülöpöt
védőszentjének.
A
szobor és a harangláb közelében több épület is állt: iskola, imaterem,
cselédlakások, gazdasági épületek. Ezeket főként az 1920-as évektől kezdve
létesítették az uradalom munkásainak ellátására. A kis központot Hercegi
Belső-tanyaként is emlegették.
Mára a házakból semmi nem maradt, csupán a szoborfülke és a
harangláb látható szobor nélkül, harang nélkül. Funkciója megszűnt, így
pusztulásra van ítélve. A három jegenyefa között megőrződött építmény
hatszögletű léckerítéssel volt körülvéve. Anyaga nem egységes: riolittufa,
keményebb fehér kőzet, az összeillesztéseknél beton. A fülke boltíves, belül
tágas. Benne volt Szent Fülöp szobra, egyesek szerint képe üveges ajtó alatt. Az
ajtókeret nyoma ma is látszik. Mellette kétoldalt vas virágtartó-maradványok
vannak beékelve.
A
szoborfülke két oldalán egy-egy betonozással megerősített oszlop tartja a
harangláb tetőzetét. Ebben még jól látszik a harang ringója", és a harangot
tartó kovácsoltvas munka. A harang az 1960-s években az imaterem berendezésével
együtt Alatkára került a Horti családhoz.70
A harangláb teteje hódfarkú régi cseréppel fedett. A kishercegtagi
haranglábnak és épületeknek sajátos szakrális szerepük volt a külterületi
lakosság életében.
70 Adataim szerint először az
alatkai imaterembe, mára a rózsahegyi imaterembe kerültek
..
30.
Mária-szobor fülkében
Heves külterületi lakott helyén, a Bernáthegy 63.
sz. ház előkertjében áll fülkében. Az építményt a Gór család állíttatta házuk
elé 1933-ban. Okáról ma csak annyit tudunk, hogy a család vallásos,
elkötelezett" volt, az egyik Gór fiú barát lett".
A fülke alapja beton, lépcsős. A falazat téglából
készült, tetejét betonlap zárja le. E tető közepén kereszt, elől kétoldalt
virágtartók szintén betonból. Felirata a fülke alsó részén műkő táblán
olvasható:
Máriát
Dicsérni Hivek jöjjetek Mert Ó fogja fiát kérni értetek
SZUZANYA IRÁNTI TISZTELETBŐL
ÁLLÍTTATTÁK
A KÖRNYÉKBELI JÓ HIVEK
1933
TERVEZTE
GÓR PÁL
Az
építmény elején, a tábla fölött helyezték el a valódi fülkét. Belül vakolt,
meszelt. A nyílást deszkából felül félkörívesre fürészelt ajtótokkal, arra
kétszárnyú deszkaajtót szerelve tették zárhatóvá. Ezt fehérre festették. Belül
áll a Szűzanya, bal karján a gyermek Jézussal. Mindkettőjük fején külön
odaillesztve sötét színű korona van. Mária talpig érő fátyla feltűzve, redőkben
áll, mely kívül kékre, belül sárgára festett. Ruhája fehér, nyak- és kézszegélye
aranyszínű festékkel csíkozott. A gyermek Jézus ruhája fehér, bal kezében
földgömböt tart. Hasonló ábrázolás-típusok - melyeknek előképeit a svata horai
és lőcsei kegyszobrok adták - a búcsújárások során terjedtek el. Mária lábánál
kétoldalt kisméretű, térdeplő imádkozó angyalok gipszszobrait helyezték el.
Középen egy feszület van a szoborhoz támasztva. A rajta lévő Krisztus bal karja
letörött.
..
31.
Szent Antal-szobor fülkében
A Bernáthegy 7. sz. lakóház előkertjében
található. Bakos Lajos állíttatta 1960-ban. (A kommunisták gúnyolták is érte".)
Ajelenlegi, néhány éve épült ház építési engedélyét úgy adták ki, hogy a szobor
megmaradjon.
A szoborfülke anyaga tégla, bevakolva és
meszelve. Tetejét bádoglemez-tető védi. A fülkenyílás elején kétsoros, felül
félköríves üvegablak, illetve ajtó volt.
A
szobor gipszből készült az általánosan elterjedt Szent Antal-ábrázolás szerint:
jobbján a gyermek Jézus, kezében könyv, bal kezében liliom. Lábánál két kisebb,
törött Szent Antalszobor és egy térdeplő, feszületet tartó angyalka van.
Felirata nincs. Felújítását tervezik.
..
Heves túlnyomórészt katolikus lakossága igényelte
a legnagyobb közösségi színtereken kívül szűkebb közösségi és családi vallási
objektumok létrehozását. Az utóbbi két évszázadban 24 út menti keresztet és 10
szabadtéri kegy szobrot állítottak. A falifülkés házak közül jelenleg 10
figyelhető meg.
Ezek az építmények a szakrális településszerkezet
fontos csomópontjai. Szorosan kötődnek a táj ökológiai adottságaihoz és
gazdálkodási formáihoz.
A
külterületi keresztek és szobrok a település északi határában, szőlő- és
gyümölcstermesztő homokos részen találhatók. A Kishercegtagban a Coburg-hercegi
uradalom, az Anna-telepen, Rigó-halmon és a Bánomban szőlősgazda-közösség, az
Ötödrészen, a Bernáthegyen pedig tanyaközösség vagy kisbirtokos gazdák
emeltettek keresztet, haranglábat vagy kegy szobrot. Az Ötödrészen és a
Bernáthegyen a szinte egymást érő tanyák, összefüggő házsorok lakosai a Hevestől
való távolság miatt is rákényszerültek arra, hogy megteremtsék maguknak a
vallásgyakorlás kisközösségi színereit. Itt a kereszt és harangláb átvette a
templom szerepét is.
|
